Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Természetföldrajz - A Kárpát-medence

2008.11.19

A leírás nem  oktatási színvonalú, nagyvonalakban írom le a tudnivalókat. Akit pontosabban érdekel, az alábbi könyvekben nézhet utána.

 

I. Földrajzi adottságok

 

Magyarország a Kárpát-medence központi részén helyezkedik el. A Kárpát-medencének (300.000km2) csak az 1/3-át foglalja el. Európa területének nem egész 1%-a.

Az ország 73%-a 200m tszfm-nál alacsonyabban fekszik. Vizeink 94%-a ma a határainkon túlról érkezik.

Az országterület 93%-át borítja üledékes kőzet, ebből 4,4% karsztos.

 

A Kárpát-medence jellemző geológiai adottságai: dombvidékeink és középhegységeink a földtörténeti Ókor és Középkor hegységképződésevel alakultak ki. A Harmad- és Negyedidőszaki hegységképződésben kialakult gyűrt lánchegységek hegységek határolják mindenfelől az országot. A medence pedig nagyrészt Újkori üledékkel borított, amelyekből kibukkannak a régebben képződött dombok, hegyek és hegységek. Az Alpok, Kárpátok, melyek a medencét határolják, Újkori képződmények. A mai Magyarországnak nincsenek magashegyei, az Alpok peremterületei, és a Kárpátokhoz tartozó alacsonyabb középhegységeink vannak. Dombvidékeink is az Alpok-aljához és a Dunántúli- és Északi-középhegységekhez csatlakoznak.

 

Legrégebben kialakult hegyeink , a földtörténti Ókorban kialakult Kőszegi-, Soproni- és Velencei hegység, anyaguk gránit, gneisz, és az Alföld alatt is ilyen régi kőzetek találhatóak. Később tenger hullámzott hazánk felett, ekkor mészkövek és agyagpalák képződtek pl a Bükk hegységben. A földtörténeti Újkorban is sokféle üledékes kőzet képződött, mely a Kárpát-medencét feltöltötte (hegységeink közül is sok mészköhegység: pl. a Bakony, Bükk, Gerecse, az Aggteleki- és a Szlovák-karszt, helyenként (Bükk, Rudabányai hg.) vulkánossággal. Az Újkor középső szakaszában a mészkő karsztosodott. A földtörténeti Újkor végén újra vulkáni tevékenység alakult ki a Mecsekben, Bükkben. A feltöltődés folytatódott.

 A Pleisztocénben a jeges és jégközi fázisok váltakoztak, ennek hatására lösz képződött és a kőzetek erőteljesen aprózódtak. A Kárpát-medence abba a zónába esik, ahol a jegesedés még éppen elért, ezért, amikor a jegesedések és olvadt időszakok :) váltakoztak,  hazánkban mindig változott az időjárás (szemben a délebbi területekkel, ahova már nem ért el a jegesedés, és az északabbra fekvőkkel, amelyekről pedig nem tűnt el a jég a jégközi fázisokban sem). Az utolsó jégközi fázisban a folyóink többször megváltoztatták medrüket, hordalékkúpokat tettek le és erős folyami feltöltődés ment végbe.

Az ember térnyerésével egyre jobban beavatkozott  a folyamatokba. Hogy hogyan próbálnak javítani a lerombolt hegyek látványán a bányászat utáni takarítás (sokszor visszásságokkal, mint a cikkből kiderül) és a szabályozásokkal elrontott természetes vízgazdálkodáson, ( itt friss hírt olvashatsz).

 

II. Klimatikus adottságok

 

Magyarország éghajlatát meghatározza, hogy átmeneti jellegű terület Kelet-Európa délkeleti részén.  Éghajlatunk mérsékelt, kontinentális jelleggel, de jól érzékelhető az atlantikus és a mediterrán klíma hatása is, amelyek miatt az évszakok időjárása is változó attól függően, hogy melyikük éppen akkor meghatározóbb. Ezek: az izlandi kisnyomású centrum, az azori magasnyomású centrum, a kontinentális magasnyomású centrum és a pontusz-iráni kisnyomású centrum.

Pl: ha a pontuszi-iráni az izlandival együtt hat nyáron, akkor hűvös, esős nyarunk lesz.

Ha a pontuszi-iráni az azorival együtt hat, akkor forró, de zivataros lesz a nyár.

A kontinentális centrum hatására az év eleje hideg, száraz, stb, stb.....

Mivel ezek a hatások többféle kombinációban és tájanként is eltérhetnek, ezért ez is növeli a fajok előfordulásának változatosságát.

 

Az élővilág változatossága szempontjából fontos még :

                                     - Magyarországon a napsütéses órák száma viszonylag magas: 1700-2100óra, ez is térségenként változó (pl. az Alpok-alján a legkevesebb). Jelentős pl a gyümölcstermesztés, fűszernövénytermesztés szempontjából, és a mediterrán fajok elteredésében.

                                    - Az évi hőmérsékletingadozás: legnagyobb az Alföld közepén (25 C0); van amelyik faj bírja, van amelyik nem

                                    - A hőmérsékelt eloszlás: pl enyhe a tél a Dunántúl délnyugati részén, az Alföld déli része viszont hűvös

                                   - csapadék: nálunk ált. 500-800 mm. Legcsapadékosabb a Kőszegi hegység, legszárazabb a közép-Tiszavidék.

                                   - A csapadékeloszlás: helyileg: Az Alföldön 300 mm körüli, ami már félsivatagi, és sajnos gyakran nagy zivatarokban esik le, nem egyenletesen. Időben: szélsőségesebb években lehet 800-1000mm az évi csapadék, máskor meg 300mm.

 

 III. Magyarország földrajzi nagytájai

                                        1., Alpok-alja:

                                        2., Dunántúli dombság:

                                        3., Dunántúli középhegység:

                                       4.,  Nagy Alföld:

                                       5., Kis-Alföld: Fertő-hanság medence a Kárpát-med. egyik legfajgazdagabb része

                                      6., Északi-középhegység: változatos, kontinentális, középhegységi lomberdők, pannon és szubmediterrán hatások, a Kárpátok hatása; ezért változatos a klíma, a növényvilág és még a talaj is. Karsztok, üledék lerakódások, vulkáni tönkfelszínek.

 

 

IV.  Élővilág

 A Kárpát-medence nagyjából mindenfelől magas hegyekkel van körülvéve. Ez és a változatos klimatikus és a Közép- és Dél-európai régiók találkozása együttesen alakította változatossá az élővilág képét. Ráadásul életföldrajzilag a Kárpát-medence és Magyarország is a közép-európai lomberdőövezet és a kontinentális erdőssztyepp-övezet határán fekszik, emellett szubmediterrán, mediterrán és atlanti hatások is érik. Ezen okokból itt megtörik a kelet-európai régiók nagyléptékű övezetessége, és egyedi sajátosságú tájak alakulnak ki, ezeken belül pedig egyedi  életközösségek.

A fajok elterjedése nem állandó, sok tényezőtől függ. Ezek lehetnek hosszú időtávúak (földtörténeti korok változásai, kontinensek mozgása miatti ) mondjuk középtávúak (klímaváltozások normális esetben) és rövidtávúak (pl. elszigetelődések, tó kiszárad, vagy keletkezik, emberi hatások mint pl: erdő kivágás, útépítések, gazdasági területté alakítások, fajirtások és a felgyorsult klímaváltozás).

Vannak fajok, amelyek ú.n. széles tűrőképességűek (pl tarack, katáng, tölgyek), ezek a legtöbb társulásban megtalálják helyüket, és vannak olyan fajok, amelyek viszont csak meghatározott feltételek mellett érzik jól magukat és élnek meg (pl. sziki őszirózsa, tőzegeper, medvehagyma)

 

Flóraelemek

 Megkülömböztetésük jelenlegi elterjedésük szerint történik.

                     - Endemizmusok: ezek olyan fajok, amelyek régebben nagy területeken éltek, de aztán visszaszorultak a Kárpát-medencébe. Vagy pedig itt alakultak ki úgy, hogy elszigetelődtek a faj többi részétől, és jobban alkalmazkodtak az adott területhez (pilisi len, magyar sóballa, vagy még csak alfaji szintig jutottak el: magyar kökörcsin, magyar nőszirom).

                    - Reliktumok: olyan fajok, amelyek régebbi földtörténeti korokból maradtak itt a Kárpát-medencében.

 

                   - Kipusztult fajok: eddig kb 35 növényfaj pusztult ki hazánkból, nagyrészük a lecsapolásokkal, sok közülük értékes, reliktum faj volt.

                    - Alpin és arktikus alpin elemek: A Kárpátok magashegyein sok faj van, az országban viszont kevés. havasi zergevirág és dealpin faj (hazai endemizmus) a medvefül kankalin.

                   - Boreális és szubalpin elemek: az északi tűleveleú erdők és lápok fajai. A Kárpátok magas hegyeiben 50 ilyen faj van, nálunk kevés, pl. a havasi éger, a szirtipáfrány, tőzegeper (reliktum is), fürtös lizinka, négyszirmú tözegáfonya.

                   - Kárpáti elemek: néhányuk az alacsonybb magyarországi hegyeken is előfordul: kárpáti sisakvirág, ikrás fogasír, kárpáti kőhúr magyar perje, kövér daravirág, magyar bogáncs, Teleki-virág, kárpáti sáfrány.

                   - Dácikus elemek: Erdély hegyeinek jellemző növényfajai. Nálunk főleg az Északi-középhegységben. Pirosló hunyor, erdélyi lednek, széleslevelű koronafürt. Waldstein-pimpó, kakasmándikó

                  - Illír elemek : a Balkán nyugati része felől érkeztek hozzánk. Ilyen pl. a hármaslevelű szellőrózsa, ezüsthárs, cserszömörce, magyar zergevirág, magyar tölgy, bókoló fogasír. A kerti növények közül az orgona, törökmogyoró, (dió).

                 - Pontuszi és déli-kontinentális elemek: Eurázsia sztyeppjeinek és erdőssztyeppjeinek a fajai, amelyek nálunk érik el elterjedésük nyugati szélét. Szárazságtűrő fajok. pl erdei szellőrózsa, homoki baltacim, macskahere. Vannak olyan fajok amelyek nálunk és a DK-európai sztyeppeken élnek: osztrák csüdfű, sárga len, tátorján, magyar kakukkfű, homoki nőszirom (bennszülött alfajok nálunk).

                 - Turáni félsivatagi elemek: nálunk homokpuszták, szikespuszták, löszfalak fajai, nem szeretik a tumultust, úgyhogy inkább a szélsőséget választják. pozsgás zsázsa, heverő seprőfű, pamacslaboda

                 - Szubmediterrán és pontomediterrán elemek: a Földközi-tengertől Északra elterjedt fajok, berkenyék, dudafürt, húsos som, olasz tölgy, molyhos tölgy, virágos kőris, naprózsa, magas gubóvirág, vitézvirág. Nálunk csak foltokban találunk keleti gyertyánt, majomkorsbort, egyes bangók.

                - atlantikus és atlantomediterrán elemek: fagyérzékenyek. A Kárpát-medence északi és nyugati peremterületein pl német rekettye, seprőzanót, csarab.

               - Adventív fajok: ma kb 350 bevándorló fajunk van. Van köztük amelyik ritkán, és csak egy-két helyen vadul ki (pl. pletyka), de van amelyik általánosan terjed (akác, selyemkóró). A nem őshonos gazdasági növényfajok is ide tartoznak.

 

Faunaelemek

              - Endemizmusok: Sok bennszülött vagy ide visszaszorult fajunk van a puhatestűek, talajlakó ízeltlábúak és a csökevényes szárnyú rövarcsoportok között (pl szöcskék, sáskák, futóbogarak, ormányosok) és barlangi és forráslakó állatok között (rákok, ízeltlábúak). Inkább a magashegyekben van több, az ország területén nem éri el a faj szintet, inkább csak alfaj-szinten vannak jelen. Ezek főleg úgy jöttek létre, hogy elszigetelődtek a fajuk többi részétől.

             - Reliktumfajok: régen nagy elterjedési területük volt, ma nálunk maradtak fenn: csigák, maraványrákok, pajzsos levéllábú rákok és tócsarákok, szálfarkúak, magyar színjátszólepke, Metelka-lepke, lápibagolylepke, lápi póc, öves szkolopendra

             - Kárpáti fajok: szárazföldi csigák, futóbogarak, Erebia-lepkék, forráslakó csigák, rovarok. Főleg a Zemplén, Aggteleki-karszt, Beregi-sík reliktumjellegű fajai. Kárpáti kékcsiga, kárpáti forráscsiga, pompás futrinka, kárpáti szélesfutó

             -Dacikus fajok:  bánáti csiga, erdélyi kurtaszárnyú szöcske, erdélyi futrinka, piroslábú hegyisáska. Főleg az  Északi khg. É, ÉK-i részén, és az Alföld keleti, északkeleti peremterületein.

Dacikus fajok

             - Alpin fajok: nálunk csak különleges, hideg mikroklímáju területeken találhatóak meg, nagyrészt reliktumként. Tarka hegyisáska, alpesi gőte, araszolólpkék, tegzesek közül.

             - Illír fajok: Főleg a Dinári-hegységrendszer erdeiben jellemzőek. Csigák, sáskák, tegzesek

            - Kelet-balkáni fajok

            - Xeromontán fajok: a mediterrán száraz hegyvidékeken jellemző fajok: tarvarjú, kövirigó, havasi varjú, havasi szürkebegy, házi rozsdafarkú. sok egyenesszárnyú, szemeslepke, boglárkák, és bagolylepkék tartoznak ide.  Dunántúli khg, Bükk, Aggteleki-karszt sziklagyepei

Xeromontán fajok

           - Eremiális fajok: nálunk a homoki és szikespusztán élnek. Kevés, elaprózódott élőhely, kevés faj. Csíkosegér, székipacsirta, zsákhordómolyók, sarlósajkú moslyok, egyes bagolylepkék és araszolólepkék. Sok nálunk a bennszülött faj.

          - Holomediterrán fajok, délről jöttek, pl sárga billegető, sok faj (sáskák, tücskök , szitakötők, lepkék, madarak, hártyásszárnyúak), Mecsek, Villányi hegység, Kiskunság, Dunántúli khg, Északi-khg, Erdélyi-szigethegység, Nyírség, Kárpát-alja.

Mediterrán fajok

          - Atlantomediterrán fajok. Kevés és kis elterjedésben. Dunántúli-középhegység, és dombvidéke, egyesek elterjedtek a Dunántúl nagy részén is (egyes araszolólepkék, busalepke)

           - Pontomediterrán vagy sztyeppi fajok. Sok köztük a védett faj: kardoslepke, farkasalma-lepke, sziklai fehérlepke, magyar fehérlepke, magyar boglárkalepke, magyar téliaraszoló, magyar faaraszoló, magyar púposszövő.

Sztyeppei fajok

          - Ponto-kaszpi fajok: lepkék, parlagi vipera , Lacerta taurica gyík, sáskák.

          - déli-kontinentális fajok: Sok fajunk van: mocsárrétek, lápréte, síklápok és láperdők fajai, bagolylepkék, nappali lepkék is (boglárkák)

         -Szibériai fajok: sok fajunk van innen is: lápok, gyepek, mocsárrétek,: (a KÁrpát-medencében: a gatyáskuvik, törpekuvik, császármadár), nálunk az uráli bagoly, fehérhátú fakopoánys. Vannak alfajok is (pl. gyöngyházlepkék köz6ött).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.